normális folyamatok játszodnak le bennem.
nem is értem hogy , igazából semmit nem értek ami az emberi kapcsolatokhoz fűzödik.
elmondok egy titkot... mindig elbaltázom
elrontom, hibázom bár nem minden esetben én a vége a végcél ugyanaz. mindegy ki hibájából de ugyanaz.
nem értem én az emberi természetet , sosem jöttem ki jól az emberekkel mert az eső perc után furcsának tituláltak én meg nah , elment az ihlet . elment a varázs eltünt a szó.
már egy mondatot se tudok befejezni mert csak lebeg a szemem elött amit le akarok irni és amit ki is gondoltam hogy jaj de jó lenne leirni elfelejtem és huss. ennyi.de elalvás elöt eszembe jut , ilyenkor már persze mindeggy. visszatérve az eredeti témára én furcsa vagyok a világ szerint szerintem meg ők túl paranoiásak bizalmatlanok az idegenekkel szemben.
ma is rámosolyogtam egy nénire , de miért is tettem merült fel bizos az idős hölgyben mert megkérdezte és meg mint a hülye jobb kifejezés a sültbolond csak néztem rá mert szerintem teljessen egyértelmű hogy köszönünk hogy udvariassak vagyunk vagy előzékenyek. szerintem ez a néni sem értette miért mosolyogtam rá , de mindeggy is köszöntem neki erre meg megkérdezte hogy ismerem e mert ő engem nem én meg erre azt feleltem nem .
mindeggy is az első benyomás második látásra nem olyan fontos és erre a néni s rájött.
mert lehet hogy szakadt avyg tetötöl talpig fekete vagyok az álltalában tükrőz kisugároz egyfajta bizonytalanságot.emiatt nem nekik mondom el a barátaimnak ezt hanem leirom mert itt névtelenül jobban meg tudok nyilni , ha meg senki nem olvas az se baj , én megörökitem ez nekem számit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése