Nyaralás ...

nyaralás az a kikapcsólódás nekem ahol különféle emberekkel találkozhatok pihenhetek , nézhetem mit hagyok ki  , élhetek ameddig ott vagyok...
kép következik:

Danikámmal labdajáték közben... (: egész jól szórakoztunk...

Egyszer élünk....

Egy élettel rendelkezünk mégsem hátráltat minket ez,
egy élettel ami elpazarolható ,  végig élhető...

azt tudtad hogy az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik.    ...(?)...


Egy élettel rendelkezünk akár tetszik akár nem.
Réges régen én pesszimista voltam
utánna lettem optimista (ami el múlt)
most jelen pillanatban realista vagyok.

nagyon sokáig tartott a pesszimista korszakom és úgy érzem kezdek vissza esni...
egy két éve még azt mondtam a világ szar hely utánna magamra erölrettem az optimistaságot ami
engem naiv-á tett hiába voltam régen az ellenkezője(kivéve fiatal koromban.)
már nem vagyok naiv , nem esek 2x ugyanabba a csapdába...

kedvenc idézetem is ezt bizonyitja:
"Már a kezdetek kezdetén a sorsom velem kibasszott ,nézz rám és láthatod olyan mint a többi ember biztos nem vagyok. De nem kérek sajnálatot. Nem kell szánalom, magasról leszarom, bármi történt mindig segitettem magamon ezután is igy lessz bárki bármit tesz.."

egyszer élünk , egyszer halunk is meg....
mert a világom szar hely
ahol keselyük köröznek feletted
az élet apró csiráját is elfolytják azok
akiket úgy kell neveznem tesók  szülök és rokonok.
már síromon taposnak én meg csak állok és bámulok
ez lesz a végzetem , így magamat
előbb utóbb biztos a föld alatt találom.


Ha elszomorodom, ha
tehetetlennek érzem magam, ha
pillanatnyilag úgy érzem, hogy
semmi nem lesz jobb, akkor sem
veszíthetem el azt, ami életben
tart: a reményt.
(Paulo Coelho)
de mára elég ennyi ...
chao   

Páratlan csodák...

Boldog órák , páratlan csodák vesznek körül nap mint nap de mint minden ez is eltűnik egyszer....
vége, caput , finito ...
ennyi.
mint mindenben a boldogságban úszni lebegni lehet, de aztán könyörtelenül becsap a villám
vége , caput , finito...
lebegni aztán zuhanni , ennyi .
de térjünk vissza a boldogsághoz , hisz nincs minden veszve, valahol még ott lakozik, de elő csalogatni nem ilyen egyszerű...