2014. november 30., vasárnap
2014. november 28., péntek
jó döntést hozol!
Pénzed is lesz, és nem veszel fel egy csomó hülye "trendi" társadalmi elmebajt, amit az iskolarendszer szocializálódásnak nevez.
Úgysem az az igaz amit a "rendszer" tanít neked, az csak a papírforma.
Az igazi életet, tapasztalni kell, csak úgy juthatsz használható tudáshoz.
Ha tudsz menj ki külföldre is melózni, hogy legyen összehasonlítási alapod!
25 éves korodig sokminden belefér az életbe, és még utána sem késő a főiskola!
2014. november 23., vasárnap
Vigyorgós 3 hónap
Szívem lelkem egész testem a tied.
Mert érted dobog ,mióta ismerlek
Szerelmes szívnek parancsolni nem lehet.
De nem is akarok.
Testem minden rezdülése csak téged akar,
Magamba szívni mindenedet amit nekem adsz
Lelkedre vigyázni, tűzet szítani benned
Osonni az éjszakában,és még egy egész életet veled tölteni.
2014. november 22., szombat
Lehetetlen és hihetetlen találkozása
Nagyon szeretlek téged.
A lehetetlenségemmel
hihetetlenségedet.
A bohokás énedet
A szép tekinteted
Amivel rám nézel
Tehetetlen lettem
Mert egyböl beléd szerettem.
És ez kizökkentett.
Feltétel nélkül elfogdlak
Ha megkérsz egyböl felelnék
És nem haboznék.
Sok nevetés
Vigyorgok azóta serényen..
Nincsenek határok
Csak a feltétel nélküli bizalom.
És a szerelem.
2014. november 20., csütörtök
A lehetetlenség lehetetlensége
Dióhéjban annyi ,amit nyilván tudsz: eldöntött tényeken válltoztatni nem lehetetlen,csupán nehéz.
Valaki régen azt mondta nekem,hogy csakis én dönthetem el ,mikor vagyok szomorú és mikor vidám.
Ha valaki elrontja a kedvem rajtam múlik hogy fel akarok e állni és nevetni az egészen vagy továbra is bosszankodni rajta.
És én úgy döntöttem hogy nevetni fogok mindenen amit az élet ad nekem. Akár jó akár rossz. Mert csak eggy életem van és azt nem akarom örökre szomorúságban eltölteni.
2014. november 15., szombat
Cípzár a világomon túliaknak
nem akarod elengedni az érzést ami elkapott
A szeretet az egyetlen ami téren és időn átível. |
2014. november 11., kedd
Kompatibilis a világgal
Futkosnak a hátamon a hangyák, a nap perzseli hófehér börömet,és élvezettel iszom a jégkásámat. Könyv a kezemben de mègis november van. Kiráz a hideg és mègis észreveszem azt
amitől az eddigiekben sosem csalódtam. Fa boritása néhol már kopottas ,de nem izgat.2 hete találtam rá a nyugalom szigetén lakó magányosan álló barna régi padra.
A feltétel nélküli elfogadás, ez kellett nekem.
Mostmár kompatibilisnak érzem magam a világgal, nemcsak magammal.
Az eddigi életemet túléltem nem boldogan vigyorogtam.
Érzelmileg gátolt voltam , szociálisán fejletlen.
Mert csak az volt ott nekem amit én magam teremtettem oda magamnak és olyan nem volt amit mások adtak volna.
Mert a világ egy kemény hely.
Jelentéktelen maradtam és nem érdekelt,mi lenne a legjobb.
De kimenekitettek a lehetetlen világombol és megmutatták az igazi szeretet lényegét a számomra is értékessé vált dolgok igazi valoját.
Még mindig imádom a könyveket lehetetlenség lenne kinevelni leszoktatni róla... De mégis valami hajt elöre, és nem hagy nyugodni. Mert megyek a nagyobb boldogság felé.