2014. március 28., péntek

egy köhhintés egy gondolat

lehetetlen nem létezik.
lehetetlen szó elenyészik a tudatban 
az ember azért ember mert változásra képes képes feladni bármit ha elesik elbukik elmegy előle az esény
feladni annyi mint elbukni.
de ezt egyedül szoktam , irni gondolkodni vagyis inkább csak irni , de igy nem az igazi bnem megy , csak hülyeségek jutnak az eszembe , nem az amit le akarok irni.
mögöttem szuszogó ágyán fekvő zavar a koncentrálásba, nem igy szoktam , zavaró tényező irritál. nem rossz értelembe , de nem jön az ihhlet. ez lessz mindig ? vagy ?
az lét értelme nem az amit a hülyeségekből szopunk hanem a tudad togy határok nélkül megtehetünk bármit bár ez is hülyeség mert a határ is benned él csak , igy semmi nem állit meg , mégis senki nincs ott ahogy ezt nevezzük.lét 

eléggé szokatlanul éreztem magam , mintha 2 szeményiségem lenne , aki tud mosolyogni bármin mig távol van és a másik aki depizik meg elvonul esetleg mérgelődik , de ez mind én vagyok ,. de ki az az én?
hogyan határozzuk meg kik vagyunk? ha megkérdezünk bárkit álltalános dolgokat kezd el magáról sorolni de az nem ő , csak amivé alakitja saját magát . az nem saját maga hanem ami lett , amit lát mert nem érzéseket és molekulákat hust csontokat bört lát hanem okos vagyok vagy jó vagyok az xy-ban.
de ez nem én vagyok . ezek a tulajdonságaim. nem én. de qakkor ki vagy mi vagyok én?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése