2014. február 25., kedd

lelkem zenéje-minden utazás egy élettel kezdődik-

minden utazás egy élettel kezdődik



















http://www.youtube.com/watch?v=--GhheUHCdo&list=WLUEXW65fUrJQwbhs2-XtwXjNQBqYjQFQw


Kisebb örömök többet érnek mint a csodák

mint a madarak , repülni , szállni , élni
boldog vagyok , megtaláltam az utat ami a boldogsághoz vezet és ráléptem,
mert rájöttem hogy a kisebb örömök sokkal többet érnek a nagyobb csodáknál mert lényegesebb nem várakozásra épülő alapokat rombolja le hanem teremt , boldogságot - vigyort az arcon- és ez jó , nagyon jó

várakozni egyszerű de nem célszerű vagyis ez így nem igaz , de nem csak várakozni kell és szabad az életedben mert elhaladsz a lehetőségek a boldogság mellet és a végén meg siránkozni fogsz..
ki kell élvezni az életet.
élni mint a madarak , repüli a boldogság után , élni.









2014. február 22., szombat

aki nincs veled , nem is szeret

Megtanultam egy s mást életem 18 évéből ,
és rájöttem valamire : aki nincs melleted az nem is szeret , aki elhagy az nem is szeretett igazán mert akkor egyszerűen nem tette volna meg.
ilyen a világ.
könnyü ezt mondani

pilanatok elsuhannak melletünk , mint az árnyak és nem figylünk fel rá hogy az a hajó már eluszott amikor rájöttünk mit is lttunk.

Megfogott egy film szomorú lettem , elveszett...
de felnőtt vagyok most már végleg a saját lábamon állok nem tudok visszatáncolni mint eddig.
18
miért olyan különleges?
mitől olyan nagy szám?
nem amiatt kezdek el élni mert 18 vagyok mert az elötte is ment




2014. február 16., vasárnap

Lelkembe senkise lát bele...

Lelkembe senkise lát bele...
pedig háborog
mint a vulkán kitörés elött



továbbléptem

Továbbléptem mert álmaim vannak amiket meg kell valósitani mert nem elég már leirni sok szomorú smiley al az életem nagy bánatait vagy a dolgokhoz való hozzáálásomat,mert hát valljuk be , kit is érdekel?
mindenki magasról leszarja mert csak önmagának fontos hogy meghallgassák hogy elmondják a véleményüket hogy bizztassák , ehez egy élet kell amit élni kell.
nem csak szomorkodva ücsörögni és a sötétbe a lelkes 0 olvasómnak irogatni..
csak néha úgy érzem ki durrannak a lufik amiktől lebegek az élet felszínén...
és a zene ami most a legjobban legnyugtatja a háborgó lelkemet a következő :
http://www.youtube.com/watch?v=--GhheUHCdo

lehet hogy zenét vagy csak egy könyvcímet írok fel , de még élek és továbbléptem , szeretem a sötétséget ami körülvesz mert megnyugtat, ellenben a nappal népes világával ahol én benne érzem otthon magam... nekem a csend jó a szeretet nem a nappal és a világ
ezért megmaradok feketének mint hogy éljek a zsivajgó világban,
úgy érzem kipukkadnak sorra a bukorékként a lufik és én mem tudom meddig tudok még lebegni , mert fogy vészesen közelit  a nullához a szám és akkor nem tudom mit csinálok talán megörülök vagy csupán csendes örült leszek vagy pcszhiopata gyilkos majd meglátom..



2013. november 1., péntek

Szakadékból zuhanva...

3 fotóval tudnám legjobban illusztrálni:



 


nincs nekem semmim se...

egyértelmű, feltételezhetetlen. mindenkinek van legalább egy jó barátja aki mellete van aki meghallgatja aki kihuzza a bajból, bizos van 10 barátod legalább és nem érzed úgy mintha egyedül lennél.
sajnos nálam nincs ilyen, még 3 is alig akad bár azok se tartanak ki melletem.
Népes családban élek, szinte idegesítően kurvára nagyba, bánom de nem tudok mit tenni, ezzel együtt kell élni.
sose voltam túl közlékeny az emberekkel bár kicsi koromban igen ez gyorsan megváltozott. 6 lehettem amikor apám lelépett. ekkor
Egy tanulmányban amit olvastam azt irták a gyerekek 5 és 10 éves kora közt szócializálódnak , felveszik mások viselkedásformáit és azok szerint cselekszenek.
akik róssz környezetbe szocializálódnak visszahúzodóak , csendesek , nyugottak , passzivak.
jóságosnak hat ,  antiszociálisnak.
ez a legnagyobb baj az emberekkel, nem törödnek a másikkal, egyszerüen ha utban vannak átgázolnak rajta  mintha nem is lenne ott , nem szabatkoznak , nem kérnek bocsánatot , sőt még ők maguk vannak megsértve. az ilyen embereket nem szeretem.
Miért nem toleránsabbak az emberek?
Amim volt azt is elvesztettem , nincs értelme már semminek , feladtam. kijelentem már csak sodródom az árral és nem avatkozom bele. nem hadakozom tovább, egyszerüen csak továbbmegyek.
ugyis egyedül vagyok , nincs senki akivel megbeszélhetném a problémáimat , nincs lelki támaszom , nincs ki pesztráljon.
Elhagy mindenki aki egy kicsit is értékelt akit szerettem , . 
nem újdonság. mindig igy volt, ezért is nem engedek senkit magamhoz nagyon közel. bár volt hogy megtettem , csúfosan kudarcot valottam, röhögés tárgya lettem :azóta felnöttem. felnöttem és érzelmileg egy visszamaradott csendes örült lettem. aki kiborul mindenen.de most ebbe ne nagyon menjünk bele....

2013. október 5., szombat

Sehogyse , Gondolatok

Lehullani mint levéll a fáról... ezt nem akarom, minden erőmmel. nincsenek határok nincs korlát mi megállitana. Szállni akarok, szabadon, repülni amerre csak akarok.
Nem tudom hogy kezdjem, ezzel mindig gondom volt ,
nem találtam a szavakat az íráshoz( a kezdetek kezdetén)
 de mindig belejövök miután szabatkozva mondom magamnak : már mindent leírtam
...igy inkább elkezdem amit le akarok írni újabban. :
Sajnálom hogy vannak olyan barmok a világban akik harcolni akarnak mert gyűlölnek
minden embert, emellett nem tudom hogyan élhetnének normális életet,
de ez nekik sikerül , *mivel ez nekik létforma * utálom az olyan mocskokat kik csak
 piszkolnak koszolnak össze mindent , de azt már nem tudják hogy az már nem fog
 a régi szép fényességében újra annyira győnyörüen ragyogni,
 mert bepiszkolták

A szemüveg :: lendület

A szemüveg :: lendület

2013. szeptember 14., szombat

Ami elkezdődött , véget is ér egyszer...

vers ami pont idevág :

 Szalóki Sándor

Végtelen szabadság

Néhányan gyűlölnek, de sokan szeretnek,
Kapok a fejemre hideget, meleget.
Sokat gondolkodtam, mi is az én vétkem,
Az, hogy a világot más szemszögből nézem?

Gyanakodva néznek, titkon összesúgnak,
Amikor tehetik, jókat belém rúgnak.
Néha, mit leírok, másképp magyarázzák,
A felelősséget magukról lerázzák.

Nem adom meg magam, ameddig csak égek,
Testem börtönében él egy szabad lélek.
Az életem véges, elbukik a testem,
Akkor kiszabadul börtönéből lelkem.

Csodálkozni fognak, halott és mosolyog,
Boldog, szabad lelkem majd csillagként ragyog.