mindenki magasról leszarja mert csak önmagának fontos hogy meghallgassák hogy elmondják a véleményüket hogy bizztassák , ehez egy élet kell amit élni kell.
nem csak szomorkodva ücsörögni és a sötétbe a lelkes 0 olvasómnak irogatni..
csak néha úgy érzem ki durrannak a lufik amiktől lebegek az élet felszínén...
és a zene ami most a legjobban legnyugtatja a háborgó lelkemet a következő :
http://www.youtube.com/watch?v=--GhheUHCdo
lehet hogy zenét vagy csak egy könyvcímet írok fel , de még élek és továbbléptem , szeretem a sötétséget ami körülvesz mert megnyugtat, ellenben a nappal népes világával ahol én benne érzem otthon magam... nekem a csend jó a szeretet nem a nappal és a világ
ezért megmaradok feketének mint hogy éljek a zsivajgó világban,
úgy érzem kipukkadnak sorra a bukorékként a lufik és én mem tudom meddig tudok még lebegni , mert fogy vészesen közelit a nullához a szám és akkor nem tudom mit csinálok talán megörülök vagy csupán csendes örült leszek vagy pcszhiopata gyilkos majd meglátom..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése