"Megtanulni élni, annyit tesz, mint megtanulni szabadnak lenni. És szabadnak lenni annyit tesz, mint elfogadni a dolgokat úgy, ahogy jönnek"

" Deadache"

Hogy kell direkt nem elcseszni valamit?

 Fülhallgatóm csak egy kis szünetet tartott, de visszaállt a régi rendes kerékvágásba és normálisan működik.
Sokáig kétkedve figyeltem magam, nem tudtam mit akarok.Nem akarok folyton folyvást meggondolni magam, le állni , .
Szeretnék egy szokást kiépíteni amit be is akarok tartani, nem is kell más hozzá mint elhatározás , de én visszatáncolok mert csak mert, egyrészt néha előtör a "magamban nem bízom" séma másszor ez olyan mint a függőség csak fordítva, nehéz rászoktatni magam.
Sokáig az se volt bízos(sőt egész nyáron) mit akarok magammal kezdeni,de mára megoldódott egy levél formájában.
Ezentúl többet tudok majd apám közelében tartózkodni , megismerkedek más emberekkel ezáltal kiszélesitem a baráti körömet
.Szeretném ha befogadnának. szeretném nem elcseszni , de azt hogy kell?
Hogy kell direkt nem elcseszni valamit?

nem akarok én én lenni.

    ma nem akarok semminek a részese lenni szeretném ha elfelejtenék hogy létezem szeretném ha a problémáikat másra hárítanák szeretnék egy nap mosolyogva ébredni jókedvűen és kitartani estig, ne vacsora közben jöjjön rám a görcsös nevetés.szeretnék csendet de mégse.
Ha belegondolsz a csend megterhelő.Valaminek a hiányát jelenti.És én imádom a csendet,persze azt szeetjük a legjobban amit nagyon nagyon nehezen lehet megkapni.(talán nekem is sikerülni fog!)
Már töbször irtam hogy hiányzik a pozitív emberem,(ma már) én akarok pozitív lenni nem hagyhatom hogy egy ember legyen helyettem boldog vagy pozitív.
Reményvesztetten is pozitív akarok lenni , de nem nyomásra.Olyan nincs hogy hipp hopp légy boldog.
ez egy életérzés ami össz pozitivitást igényel.azaz legyél boldog ha szeretnél mert minden rajtad múlik mint a nézőpontod is.
Szeretném elérni hogy a szra dolgokban is meglássam a jót hogy a buszon ne csak másfelé vagy épp kifelé nézzek hanem barátságosan beszélgessek.hogy kikisérjem az unokaöcsémet játszani kiborulás nélkül .feltűzött hajal járkálni meg csini ruciba vagy kisminkelni magam ,a változás jó , de a régi dolgaimat a rigojáimat nem akarom lerakni útközbe mert én vagyok.
Nem hagyom hogy megváltoztassanak a körülmények.én én akarok maradni.
Ki venni szabadságot elmenni a partra olvasni zengő darazsakat hápogó kacsákat a könyv következő sorát figyelni. ez a megoldás , egy nap a problémák nélkül és minden kötelezettség nélkül mindenkinek kijárna.még nekem is.
Régen(még most is csak most már nagyon kevésbe)önértékelési problémákkal küszködtem és senki nem húzott ki a nyomorból én meg csak dagonyáztam és hagytam hogy elrepüljön felettem az élet míg én a sárba szikkadok.hagytam magam bántani nem szóltam ha fájt és ezt most nagyon sajnálom,akkor még tudtam volna változtatni.
Nem szeretem ha Verának hívnak mert az a régi magamra emlékeztet aki voltam aki viselt , Ezért mutatkoztam be Veronika-ként legközelebb, de eggy év után megfutamodtam igy bemutatkozáskor a teljes nevemet használtam de felszólaltam hogy van becenevem is és ahogy neveztek úgy ítéltem meg őket.(ez baromság volt).
most már átléptem ezen az életkép-problémámon.
Már mindegy hogy neveznek.
pozitív életképem szemléletében segítenek nekem (pont az akiről  korábban előző írásaimban megemlítve)
Ma elromlott a fülhallgatóm jelentette nekem a csendet a zajszintfelettí türhető mennyiségben ,megalkudnom kell magammal a továbbiakban.                                                                                

Linkin Park

az én lenyugtató zeném baj gond és minden elviselésére vagy épp alvásra , mert remekül lehet rajta aludni :) --sajátos elviselési  módszer őnértékelési problémákkal küszködöknek.-

"Europe's Skies"

Leroskadni a bánat világába- utána újra felemelkedni és előröl kezdeni -

Ady Endre

Sorsunk

Van az életben egy-egy pillanat,

Erősnek hisszük szerfelett magunkat.

Lelkünk repül, száll, magával ragad,

Bús aggodalmak mindhiába húznak.

Csalóka álmok léghajóján

A vihar szépen fellegekbe tüntet,

Míg lenn a földön kárörvendő,

Gúnyos kacajjal röhögnek bennünket.

Van az életben egy-egy pillanat,

Hogy nem várunk már semmit a világtól,

Leroskadunk bánat terhe alatt,

Szívünk mindenkit megátkozva vádol.

Míg porba hullva megsiratjuk,

Mi porba döntött - sok keserü álmunk,

Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen,

Míg testet öltött fájdalmakká válunk.

Ez a mi sorsunk, mindörökre ez,

Szivünk a vágyak tengerén evez,

Hajónkat szélvész, vihar összetépi,

De egy zord erő küzdelemre készti.

Bolyongunk, égünk, lelkesedve, vágyva,

Nincs egy reményünk, mely valóra válna,

Míg sírba visz az önvád néma átka.

"Van az életben egy-egy pillanat,
Hogy nem várunk már semmit a világtól,
Leroskadunk bánat terhe alatt"

A szeretet nyelvén

Érzelmeink belőlünk fakadnak , bennünk alkotódnak meg
ahogy a gondolataink.

Szerelmek , csalódás , kinek kell más?

szeretni, viszont szeretni a kihívás!

Gyűlöletbe burkolózva ,

magányra vágyódva tengődtem

szembeszálltam magammal s másokkal 

csak hogy nekem jó legyen.

Tengődtem , ledeztem, csak voltam

élni egy pillanatig se gondoltam.

jó volt nekem,a bűvös mondatig

tengődtem egy személyig...

csendben lenni a legnagyobb zajban

               ez voltam én 

ma már a zene a csend a zaj a háttérszám.

Egy személy és élek,bennem érzelmek viszonzásra lelnek

fáradhatatlanul , megmunkálva,

szépen odalöktem önmagam a világnak.

a személynek aminek megmutattam a féltettemet

a féltett önmagamat blogger formályában.

 elveszetten ledeztem az éterben 

mára meg fasorba csemetének képzelem magamat újra.

A csend az én világom,és csak az értékeli igazán

aki végigjárta az élet nem napos odalát

a problémákkal teletarkított rosszal teletűzött világát.

Szeretlek ismeretlen idegen , szeretlek te világ

szeretem a virágaid illatát,szeretem az eget kémlelni

a világodat csodálni ,a futkosó kiskrapekokra nagyobb gondot forditani

szeretlek te világ,szeretlek a szoba túlsó oldaláról .

egy modatot mondtál ma , ami nekem hűha de jól esett.

Mosolyogtam magamban ,egy idétlen vigyort képzelj el

a te arcoddal az én szivemben mindőrökké létezel

ha egy mosoly kell vagy egy ölelés ,ha csak annyit kiáltok bujj be !

tudd ott vagyok melleted , figyelem lépted az éjszakában figyelek rád ,

 összelapátollak ha kell , akár ujra is élesztelek , de te maradj meg nekem , .

 behivlak a védelmi vonal mőgé, egy üveg választ el minket a valós világtol ,

 és te mit veszel észre , nem a Fekete falakat hanem a rajzaimat.

Nem tudom mivel érdemeltem ki hogy szerepet kapj az életemben

 de szívesen válalok minden kockázatot a való életben ha te megmaradsz nekem.

Simogatva keltesz fel , ahogy senkise csinálja,

 rám szólsz ha teszetosza vagyok meg ha lehetetlenűl bolond,

 csak csóválod a fejed a hűlyeségeim hallatán

 és boldogan mosolyogsz ha hazaálitok 15 könyvel a könyvtárból. 

Most ha megkérnéd megigérném neked (akár az univerzum tavoli pontján lévő porhalmaz mikrócsillagját ) bármit ha velem tartasz és soha nem hagysz magamra.közlök egy szomorú hirt : megszerettelek ragaszkodom hozzád és nem engedlek!

Népbehülyitési mentőakcióbeszéd következik...

Álmodni egy álmot, mintha benne élnél belekébzeled magad. Folytatod a tőrtènetet és a vége ugy is happy end lessz.legalábbott minden klappol minden szép, egyenes a fű , ragyog a tál, csillog az evőeszkőz.
Szines a fal , és ha szeretnél egyedül lenni megteheted.
Nem kell mosogatni meg tűrni vagy jókedvet szinlelni, lehetsz önmagad , elnyomás veszélyétől nem függesz, és szabad akarattal rendelkezel.
Önbizalomvesztett elnyomott alakok a boldogabb jővő remènyében reménykednek
Esélytelen boldogág?( Ezért) inkàbb làtszatokra épitkezünk, rozsaszinbe burkolozunk vagy folyton nevetünk
De àlmodni csak szabad.ezt nem vonhatják meg tőlünk.
Nem üthetik az orrukat olyanba amibe nincs beleszolásuk. Mert nem látnak a felszin alà.
Nem tudjàk mi jàtszodik le a gyermekben akit mindenért hibàztatnak mig a testvèrérét dicsérik,
Nem tudhatjàk milyen kàrokat okoznak , ha folyton magas hangerővel veszekednek. Nem tudjàk , külőmben nem tennék.
Az ilyen kegytlen, csak magàra gondol a csalàdjàra és a kőrnyezetére nem.az emberek elsétàlnak egymàs mellett , de nem veszik a fàradsàgot hogy bele nézzen a màsik szemébe, hogy ne làssàk a fàlydalmat vagy a vidàmsàgot.
Ehejett eröltetik a szabadságért kinzàs eszkőzét a vàlasztàsokat a kampànyokat a reklàmokat a sztàrhireket a valósághűtlen valóságshokat és az a legszomorub hogy az emberek meg oda vannak érte.
Ki nem szarja le hogy a celebek a tengeren túl drogoznak vagy elvonoban kötnek ki, kit érdekel hogy az aktivia segitett shakirànak kit érdekel hogy a hiradóban csak a hàborúrol zavargàsokrol és egyéb néphülyitő dolgokrol van szó.
Reklàmot erőltetnek reklàm hàtàra, show folytatodik mig a behülyitett elhiszi hogy csak ebből àll a vilàg.

Hazel útvesztője

Út a csillagokig

Oké?
Oké!

Tizenhat éves Hazel,
Pajzsmirigyrák túlélője àttétekkel a tüdejében.
Ez az Ő szerelmi eggyesülésük és hanyatlàsuk dràmai àmde magàval ragadó tőrténete.

Feledéstől félés , Augustus Waters, Térjünk vissza rád, bölcsességek a falakon. OKÉ .Küzdelem.Végső elötti Búcsú , Halál.

Megrekedt bennem a levegő.
Könny szúrta a szemem.
Olvasni akartam.
Elfogytak a lapok.

. Egyszerűen csak tudd: nem bennünk van a hiba. Csillagainkban a hiba…


Kinek ajànlanàm a könyvet?
- Azoknak akik akarnak sirni mert biztos lehetsz benne , hogy a könnycsatornád nem marad szárazon
- Akik meg tudnak bírkozni vele:az életvidámak élmezőnyben
-Akik szeretnének egy romantikus történetet happy end nélkül.

 „Életem nagy részét annak szenteltem, hogy igyekeztem nem sírni azok előtt, akik szerettek, így hát tudtam, mit csinál Augustus. Összeszorítjuk a fogunkat. Felnézünk a magasba.”