nem akarok én én lenni.

    ma nem akarok semminek a részese lenni szeretném ha elfelejtenék hogy létezem szeretném ha a problémáikat másra hárítanák szeretnék egy nap mosolyogva ébredni jókedvűen és kitartani estig, ne vacsora közben jöjjön rám a görcsös nevetés.szeretnék csendet de mégse.
Ha belegondolsz a csend megterhelő.Valaminek a hiányát jelenti.És én imádom a csendet,persze azt szeetjük a legjobban amit nagyon nagyon nehezen lehet megkapni.(talán nekem is sikerülni fog!)
Már töbször irtam hogy hiányzik a pozitív emberem,(ma már) én akarok pozitív lenni nem hagyhatom hogy egy ember legyen helyettem boldog vagy pozitív.
Reményvesztetten is pozitív akarok lenni , de nem nyomásra.Olyan nincs hogy hipp hopp légy boldog.
ez egy életérzés ami össz pozitivitást igényel.azaz legyél boldog ha szeretnél mert minden rajtad múlik mint a nézőpontod is.
Szeretném elérni hogy a szra dolgokban is meglássam a jót hogy a buszon ne csak másfelé vagy épp kifelé nézzek hanem barátságosan beszélgessek.hogy kikisérjem az unokaöcsémet játszani kiborulás nélkül .feltűzött hajal járkálni meg csini ruciba vagy kisminkelni magam ,a változás jó , de a régi dolgaimat a rigojáimat nem akarom lerakni útközbe mert én vagyok.
Nem hagyom hogy megváltoztassanak a körülmények.én én akarok maradni.
Ki venni szabadságot elmenni a partra olvasni zengő darazsakat hápogó kacsákat a könyv következő sorát figyelni. ez a megoldás , egy nap a problémák nélkül és minden kötelezettség nélkül mindenkinek kijárna.még nekem is.
Régen(még most is csak most már nagyon kevésbe)önértékelési problémákkal küszködtem és senki nem húzott ki a nyomorból én meg csak dagonyáztam és hagytam hogy elrepüljön felettem az élet míg én a sárba szikkadok.hagytam magam bántani nem szóltam ha fájt és ezt most nagyon sajnálom,akkor még tudtam volna változtatni.
Nem szeretem ha Verának hívnak mert az a régi magamra emlékeztet aki voltam aki viselt , Ezért mutatkoztam be Veronika-ként legközelebb, de eggy év után megfutamodtam igy bemutatkozáskor a teljes nevemet használtam de felszólaltam hogy van becenevem is és ahogy neveztek úgy ítéltem meg őket.(ez baromság volt).
most már átléptem ezen az életkép-problémámon.
Már mindegy hogy neveznek.
pozitív életképem szemléletében segítenek nekem (pont az akiről  korábban előző írásaimban megemlítve)
Ma elromlott a fülhallgatóm jelentette nekem a csendet a zajszintfelettí türhető mennyiségben ,megalkudnom kell magammal a továbbiakban.