Tudom hogy nem csak rólad kellene irnom,
Nem csak azt érvényesülve hagyni aki utat tört magának a lehetetlenekkel teli ösvényen ,s mint minden ösvény csuszos és teli van gajjakal az erdö korhadt és szénné égett fákkal,
Hanem azt lenne igazi kihivás ha a többi lelkem részdarabkáit is megvilágitaná a nap fényes sugara,de az agyam képtelen megadni magát , érvényesiti a nagyobb hatalom a fegyverét és más homályba vész...
De nem kéne hagyom.
Nem szabad mert ettöl a jó dologtol tulságosan függeni nem akarok, kiveszne belölem a spontanelitás a vágy és tettkedv .
Az idö miért nem a barátom?miért siet annyira?
Francba a sok szarral.
Vigyorogni akarok a legrosszabb napjaimon, vagy nem.is :nem akarok rossz napokat,éltem meg eleget...
mert ebből építkeztem edigi életem során végig éveken át , és azt a tapasztalatot szűrtem le hogy nincs annál rosszabb ha már a rosszba is csak a még rosszabbat keresed vagy éppenséggel az én estemben megtalálom....
Furcsa visszagondolni mennyi csoda és szép dolog mellett haladtam el s észre se vettem azokat most meg százával ezrével látok, látom a Német szépségeit a földrajz titkát a matematika akarni vágyát és látom magam hogy ezt mind látom nem csak az érintetlen dolgok a legszebbek meg azok amiket még senki se fedezett fel , hanem azok amiket már mindenki látott , ami mellett mindenki elmegy,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése